Rómaiaknak írt levél  13:1 

 1 Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek. 2 Azért, a ki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene; a kik pedig ellene támadnak, önmagoknak ítéletet szereznek. 3 Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól. 4 Mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik. 5 Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is. 6 Mert azért fizettek adót is; mivelhogy Istennek szolgái, kik ugyanabban foglalatoskodnak. 7 Adjátok meg azért mindenkinek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vámmal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztességgel, a tisztességet.

A közösségi médiát használóként egyre gyakrabban találkozom hívő testvéreim olyan bejegyzéseivel, amivel az éppen fennálló kormányt kritizálják - ki visszafogottabban, ki keményebben. Azért írom, hogy "éppen fennálló", mert meggyőződésem, hogy ez a viselkedés nem politikai pártszimpátia kérdése, hanem inkább rossz hozzáállás, egy Bibliaellenes magatartás.

Kinek az országa jöjjön el?

Imáinkban naponta mondjuk el: "Jöjjön el a TE országod", mégis abban a téves képzetben élnek egyesek, hogy ennek az országnak a földi életben kell eljönnie! De miért? Jézus ezt nem ígérte meg nekünk! Ő azt mondta, hogy nem e világból való, és ha mi őt követjük, mi sem vagyunk ebből a világból valók, mert ahová mi tartunk, az nem földi "mennyország"!

Jézus nem politizált, amikor királlyá akarták tenni inkább elrejtőzött:

(János Evangéliuma 6:15 )
"Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre."

 

Nézzük a tényeket:

• A "keresztény állam" nem létező fogalom, Magyarország sem keresztény ország. De a Vatikán sem az.
• A "keresztény kormány" vagy "keresztény párt" nem létező fogalom. 

Keresztény kizárólag egy személy lehet, Jézus vére kizárólag egyéneket váltott meg. Ennél fogva esetlen gondolat megkövetelni egy ország vezetésétől, hogy keresztény legyen. Nem tud az lenni, ha akarna sem!
Amit tud, az legfeljebb ennyi: Bibliai alapelvek mellett áll ki, és ezt igyekszik a politikai magatartásában is tükrözni. 

• Magyarországon jelenleg (2017) nem diktatúra van. Aki ezt gondolja, az gondoljon Kínára, Észak-Koreára, és az ott megölt és üldözött keresztényekre - de említhetnék sok más igazi diktatúrát is 
• Isten engedi vagy nem engedi, hogy egy nép vezetője uralkodhasson rajtuk. Lásd: Izrael történetében a sok idegen uralmat, amit Isten engedett meg, hogy az övéit fegyelmezze

Isten Országa egészen biztosan tekintély alapú, hierarchikus "ország", nem demokratikus szabályok alapján lett teremtve. Az is egészen biztos, hogy a földi társadalmak sem működőképesek tartósan másképpen. Jelenleg úgynevezett demokráciában élünk itt Európában, de lássuk be, hogy ez is csak egy kicsivel jobb megoldás az összes lehetséges rosszabbhoz képest!

Az utolsó időkben is a többségi akaratot fogják arra használni, hogy Krisztus igazi követőit üldözzék! Ez így volt a kezdetek óta, és a végidőkben sem lesz másképp. Ne feledjük: Jézus halálát népszavazás előzte meg, és a Királyok Királya vesztett akkor Barabbással szemben!

Ezért értetlenkedem, amikor egy-egy keresztény ember azt gondolja, hogy neki kell megváltania a világot, holott ezt már Jézus megcselekedte! Nem hiszek abban, hogy hívő embernek elhívása a politikai vezetés. Azt el tudom fogadni, hogy hívő ember politikai pályára kerüljön, ha ki tud állni teljes mértékben az elvei mellett, azonban egy politikai párt tagjaként nehezen tudom elképzelni, hogy egyezni tud annak minden programjával, cselekedeteivel vagy beszédével. Márpedig Isten Szent, és nem tűr meg semmi tisztátalant, aki ebben kis kompromisszumot köt, az maradandó terhet vesz magára! Márpedig alig van az életnek más olyan területe, mint a politika, ahol ez a veszély fokozottan fent áll! 

Kedves testvéreim! Csak egyetlen tennivalónk van:

(1Timótheus 2:1-2)
1:Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért,
2: Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel.

 

Ez a Krisztusi politika, ezt tenné Jézus!

    A keresztények (remélhetőleg ) nagyobb része hisz abban, hogy a világot - annak összes látható és láthatatlan szintjén - Isten teremtette, megtervezve annak minden apró részletét. Megalkotva a fizika, kémia és minden tudomány által megfigyelhető törvényeit, amelyek végtelenül precíz összhangban tartják egyben ezt az egész látható Univerzumot.

    Világi - sőt ateista - tudósok is egyetértenek abban, hogy ez az összhang annyira kifinomult, hogy annak kis mértékű megváltoztatása is katasztrofális végét jelentené mindennek! Állítják, hogy ha nem pont így és ilyen körülmények között állt volna össze minden, akkor egy pici eltérés - és nem jöhetett volna létre ez a világ!

    Nos a keresztényekre visszatérve hiszem, hogy a legtöbben az elsőkben kifejtett teremtésben hiszünk. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy hívő testvéreim már nem ilyen határozottak, amikor arról van szó, hogy Isten nem csak egy kézzelfogható és látható-élhető játszóteret teremtett nekünk a Földön, hanem igenis, pontos és "igen jó" tervet készített az életünk felől! (Lásd: Teremtés Könyve; 1 Mózes).

    Pont ennek a jó tervnek ne lenne része a házasság, és a házastársunk kiválasztása? Aligha van így. De valamiért a mai hívők egy elég jelentős része hisz abban, hogy a választás ebben az esetben az ő kezükben van.
Igen, ebben nem tévednek, hiszen Isten a választásunkat "erővel" nem befolyásolja. Sőt már a teremtés előtt ismerte minden gondolatunkat, és tettünket (139. Zsoltár). És ismeri a rossz döntéseinket, sőt azok következményeit is!
Ne legyenek illúzióink: minden olyan döntésünk, ami nélkülözi Isten tervének követését, rossz esetben "átkot", de ha azt nem is - mindenképpen kisebb-nagyobb nehézségeket hozhat életünkbe!

Tehát dönthetünk jól és rosszul is - szabadon!

Az ember társaslény - hogyan is kezdődött ez?

    Általában véve elfogadhatjuk, hogy a Bibliában bűnbeesésnek nevezett - engedély nélküli "almaszüret" előtti időszakot ideálisnak nevezzük, és arra Isten jó terveként tekintsünk. Az almaevési incidens utáni időt pedig a halál és a romlás beköszöntének tartjuk az ember és az egész világ életére nézve!
Alapvető Bibliai ismeretünk is elegendő ahhoz, hogy tudjuk: Jézus megváltása már ekkor el volt készítve Istennél arra, hogy ezt a hibát (engedetlenséget) kijavítsa, és az eredeti állapotot állítsa vissza ezáltal. 

    Ez alapján úgy hiszem, hogy a teremtés és a bűnbeesés közötti időszak történései mintaként szolgálnak - vagy legalábbis annak kellene szolgálniuk - minden hívő keresztény ember számára. A házasság ebben az időszakban lett megteremtve, ami egyértelművé teszi, hogy a férfi-nő kapcsolat kizárólagos síkja a házasság. Igen, a barátság, és egyéb kvázi társas viszonyok nem képezik Isten tervét a férfi-női kapcsolatokra nézve! 

Ádám és Éva - a minta

Nézzük meg, milyen mintákat vehetünk észre az első házaspár történetéből: 

Először is, Ádám és Éva kezdetben egy testben voltak, azaz Éva Ádámban volt elrejtve. Ádám Teremtett lény, aki hordozta Isten szellemét. (1Mózes 2:7) Vegyük észre, hogy Isten soha többé nem lehelte semmiféle élőlénybe az "életnek leheletét", mert ennek továbbadása innentől fogva kizárólag a házasság által volt lehetséges!
Vonatkoztassunk most el attól a képtől, ami a mai ember testi megjelenése, mert elég valószínű, hogy a mostani testünk nem hasonlít részleteiben az első emberpár testéhez.
(Saját hitem szerint mondom, hogy mivel az Édenben nem volt romlás, ezért úgy vélem, hogy például az étkezés és az emésztés sem a mai módon zajlott. Nem hiszem, hogy ebben az állapotban létezett akár az emberi test által termelt salakanyag.) 

Tehát, egy test létezett:

Ezt követően az első asszony teremtése a meglévőből, Ádám testéből lett megcselekedve, ami arra utal számomra, hogy ez a jelenlegi időben is hasonlóan működik.
Azaz valamilyen Isten által elrejtett módon az egymásnak teremtett emberek a születésük előtt egyfajta speciális "közösségben" voltak Istennél. Ez a közösség akkor áll vissza az Isten terve alapján, ha a földi életben ez a két személy megtalálja egymást, és házasságban lesznek újra egy testté, majd a haláluk után Isten Országában folytatják - nem földi módon - az örök életüket, továbbra is közösségben!

Az 1. Mózes 2:18 alapján a következő mintákat olvashatjuk:

Első minta: A férfi élete feleség nélkül nem jó, Isten terve a házasságban való élet.

Második minta: A nő teremtésének célja, hogy az ember (férfi) segítőtársa legyen, és nem fordítva!

Harmadik minta: A nő testben nem volt idősebb a férfinél (erről majd később egy másik írásban bővebb kifejtést adok, mivel ez egy komoly ütközőpont sokak szemében)

Ki választ, és mi a helyes út?

Eddig talán senki nem kételkedik abban, hogy Ádám részére Éva lett teremtve. Isten tervében ez már azelőtt szerepelt, hogy a Földön az első nap elkezdődött volna! Isten megtehette volna, hogy Ádám kedvéért - hozzá hasonló módon teremt egy teljesen másik emberi lényt. Vagy akár többet is, hogy legyen miből választani. De nem tette!

Mi miért gondolkodunk akkor így? Miért hisszük, hogy földi szempontok alapján kell házastársunkat megkeresni? Diploma, külsőségek, anyagi helyzet, vagy hogy mennyire jó szolgáló az illető a gyülekezetben - mit sem kellene hogy számítsanak, ha Isten terve nem ez a "nagy Ő"!

Nézzük tovább, mi történt ezt követően az Édenben. Az első emberpár számára Isten első parancsa így hangzik:

Tehát szaporodás, sokasodás, (jó értelemben vett) uralom. Ez a célja a házasságnak, és ez "igen jó" cél, mint minden, ami Isten követésével elérhető.

Mi a házasság?

A házasság a férfi és nő semmihez sem hasonlítható egysége:

Tehát ami egy testben volt korábban, az egy testté lesz újra, hogy az Isteni rend helyreálljon, és alkalmassá váljon mind a szaporodásra, mind az uralkodásra!

Negyedik minta: A házasság önálló döntés: "Elhagyja a férfiú..." Azaz nem függ többé szüleitől, sem anyagilag sem szellemileg. Nem uralkodhatnak a szülők többé a gyermekeiken.

Ötödik minta: a házasság ragaszkodás (hűség) a házastárshoz

Hatodik minta: a házasság egy testté válás. Ez elég nyilvánvalóan a szexuális egyesülésre utal. A biológia is alátámasztja ezt, hiszen a két ivarsejt egyesülése által jön létre új élet.

Házasság az Újszövetségben

Azt tudjuk, hogy Isten nem törölte el a Törvényt, hanem Jézus által azt betöltötte. Egyes részeit már nem kell megcselekedni ma már, mert azokat áldozati szertartásokra vonatkoztatva hozta meg az Atya, és az Utolsó Áldozat már feláldoztatott, és ez Jézus Krisztus volt. Azonban az Isteni Teremtés soha nem vonható kétségbe egy hívő számára sem, az vitathatatlanul és kétségtelenül kell mintaként értelmezni. Jézus nem adott felmentést a szabályok betartása alól, sőt szigorúbbakat határozott meg az által, hogy a szeretet megnyilvánulását jelölte meg minden jó cselekedetünk forrásának - és a szeretet hiányát kérve számon tőlünk, amikor rosszat cselekedünk.

Hogy néz ki ez a házasság esetében ma? Meggyőződésem, hogy a helyes út ez:

Először is, egy hívő ember ne a saját elképzelését keresse, amikor társat keres: 

Azaz kérdezzük meg Istent, hogy ki az aki a tervében szerepel? Létezik-e az a személy, vagy sem?
Ezen ponton saját hitem szerint lehetséges, hogy az illető személy nem elérhető számunkra. Ennek több okát látom az Igében: Például mert annak a személynek az életében különféle rossz döntések miatt - ahogy a bevezetőben is írtam - nem úgy alakult az élete, hogy a társunk lehessen. Az is lehet, hogy nem hívő; már nem él, vagy meg sem született. Vagy más embert választott házastársnak. Ettől függetlenül állítom, hogy Isten mindenkinek tervezett ilyen társat, de nem mindenkinek fog sikerülni megtalálni, ami elsősorban emberi hiba, és nem Isteni!

Isten a szeretet Istene, ezért hagy kimenekedést ebből a helyzetből is. "Aki kér az kap" - házastársat is

Leggyakoribb hibák

A felemás iga.

 A biblia figyelmeztet rá, hogy nem jó a hitetlenekkel felemás igában élni, és ezt az élet minden területére értelmeznünk kell, mivel ez az igeszakasz nem a házasságról szól. Azonban világos, hogy ha lazább kapcsolatban nem jó ez a kötelék, akkor a házasságban - ami az emberi kapcsolatok közül a legszentebb - kiemelten igaz! Sokan - túl sokan - esnek ebbe a hamis kötelékbe, és isszák ennek igen keserű következményeit! Csak a saját környezetemben is elképesztő pusztítást okoz ez az engedetlenség! Azért merem ezt ennek nevezni, mert az én hívő életemet is meghatározta, igaz én speciális módon estem ebbe bele, mivel én voltam egy hívőnek a "felemás igája", mielőtt Istent megismertem. Ezért a saját bőrömön tapasztaltam meg azt, amiről most beszélek! Ezért az Istenre kérlek, kerüljétek ennek még a gondolatát is! Egy korábbi cikkem részben erről szól, aminek címe: "Párkapcsolati evangelizáció".

Ne akarjátok magatoknak a hitetlent, akkor sem, ha érdeklődést mutat a megtérésre! Ez egy csapda, és mély, sötét csapda!

Hallottam olyan eseteket, amikor valakinek kijelentette az Úr, hogy egy adott személy - aki még nem hisz -  lesz az ő házastársa. Én ezt nem vonom kétségbe, de nem is nagyon hiszek benne! Ha így van, akkor az egyetlen helyes út, ha teljesen távol tartjuk magunkat ettől a személytől, és imában, böjtben járulunk az Úr elé a megtérése érdekében. Nagyon veszélyes, ha emberi vonzalom ébredne a rendelt idő előtt. Személyes hitem, hogy Isten nem mutat meg valamit, amire nagyon várunk, majd azt mondja, hogy nem kaphatod meg, mert még nem kész! Én nem ilyen Istent ismerek, de egy erős hittel rendelkező személy esetében kétségekkel ugyan, de nem utasítom el teljesen. 

Keresés emberi szempontok alapján - kinek az akarata legyen meg?

Ahogy korábban írtam, sokan emberi szempontok szerint keresnek.Olyan feltételeket támasztanak, amik nem Isten akaratát tükrözik - sőt, ezek az emberek meg sem kérdezik Istentől, hogy mi is lenne az Ő akarata! Talán félnek, hogy Isten olyat választott, aki nem lesz kedvükre? Nekik szól a következő Ige:

A mi szerető atyánk pontosan tudja, kit kellene választanunk, mert Ő a szerető Isten, aki nem akar rosszat az övéinek! Bízzatok benne!

Összefoglaló

Ez a cikk nem arról szól, hogy ha valaki nem így kereste a társát, az elkárhozik, vagy el kell válnia! Ez arról szól - és főleg azoknak, akik még előtte állnak ennek az életszakasznak - hogyan tudjuk mindenben követni Isten akaratát. Mert Isten megáldja az engedelmes szívet:

"Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből:  Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat; Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel." (5.Mózes 11:13-15)

Kedves fiatalok, és azok, akik az életük olyan szakaszát élitek, amikor érettebb korban keresitek társatokat! Ne tévelyegjetek, Isten gondot visel rólatok! Ha kéritek, bizonyosan megmutatja a következő lépést. De azt tudnotok kell, hogy ami az Igében meg van írva, arra nem kell külön áldást kérni. Isten várja, hogy az Ige alapján tegyétek meg első lépéseteket, és ne csak akkor szaladjatok Őhozzá, ha a rossz döntéseitek következményei kényelmetlen helyzetbe hozott már!
Keressétek társatokat az Ige szerint, kerüljétek a felemás igát, ami nagy átok, és komoly engedetlenség! Mindig kérjétek ki Isten válaszát, és ha nem is aszerint hisztek, ahogy én leírtam, az nem baj, hiszen nem vagyok tévedhetetlen magam sem. Viszont igazságosak lesztek, ha magatok is kikutatjátok ezt a kérdést. Ne legyetek kárhoztatás alatt, ha tévedtetek, Isten szerető Isten, és átsegít a nehézségeken, de ti igyekezzetek a tervét kutatni, és jó dolgotok lesz a házasságotokban! Ámen!

Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? 15 És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? 

2 Korinthus 6:14-15

Párkapcsolat-evangelizáció? Mi ez?

Nos, ez nem egy létező kifejezés, vagy teológiai irányzat. Ez egy keresztény körökben létező jelenségre - jobb híján - általam adott név. Amiről viszont szól, az talán fontosabb probléma!

Az köztudott, hogy Isten ifjú gyermekei körében a párkapcsolati kérdés kiemelt helyet foglal el. Azt is tudjuk, hogy ami kiemelt helyet foglal el a keresztények életében, arrafelé találhatóak a legnagyobb kísértések és buktatók egyaránt! 
Igaz ez a párválasztásra is. Csak a saját környezetemben megfigyelve is azt tapasztalom, hogy mekkora probléma ez. De miről is beszélek? Arról, amikor keresztény nők és férfiak azt gondolják, hogy Isten nem adott elég világos és mindenre kiterjedő útmutatást azzal kapcsolatban, hogy ki lehet egy keresztény házastársa, és ki nem? Illetve, legfőképpen: ki nem!
Ennek ellenére számtalan esetben tekintgetnek az Isten nélküli világba fiataljaink azt gondolva - és Bibliai igékkel is alátámasztva, mondván "Isten bárkit meg tud szólítani, és az illető hívővé válhat általam!"

"ÁLTALAM".

Általad? Nem Isten beszéde, az ami elhat a szívekig? Ja persze, ha te mondod, akkor is elhathat, ez kétségtelen, hiszen ezt parancsolta nekünk Jézus, hogy ezt tegyük: beszéljünk az Ő megváltó munkájáról, "mert a hit hallásból van" de a megtérést nem ember adja!

A probléma itt a motiváció. Az evangelizáció, azaz az Örömhír terjesztése önzetlenségen és szereteten alapul. Azért tesszük, mert Isten a szívünkre helyezte, hogy akarjuk mások életébe is azt az örömet - a megváltás és a szabadulás semmihez sem  fogható örömét - bevinni, amit mi már megkaptunk! Az evangelizáció nem lehet érdektől motivált, márpedig, ha valaki azért kezdi el hirdetni az általa kiszemelt "jövendőbelijének" az Igét, hogy az megtérjen, az minden csak nem önzetlen tett!

Téves elképzelések az Isten által nekünk szánt házastárssal kapcsolatban

Mik ezek, amelyek elősegítik ezt a helytelen hozzáállást? Néhány ezek közül:

• "Isten nem tervezett nekem egy konkrét társat, nekem kell kiválasztanom azt akár több lehetséges személy közül"
• "Csak a szeretet számít..."
• "Nem keresztény is szóba jöhet, ha elfogadja, hogy én hiszek..."

Isten nem tervezett...?

Isten a rend és tervezettség Istene is. Az egész általunk ismert világegyetemet a tervezettség és a precizitás végtelen és elképzelhetetlen egymásba illeszkedése tartja fent! Elképzelhetetlen, hogy Isten a házasságra vonatkozóan pont ne rendelkezett volna!
Aki csak a Biblia első pár lapját elolvassa, rögtön látnia kell, hogy ez az állítás gyanús! Már az első ember Ádám, megteremtésekor vele volt a házastársa, igaz egy testben "laktak".
Évát Isten nem a földből alkotta, mint Ádámot - bár ezt is megtehette volna - sőt, rögtön alkothatott volna többet, hogy Ádám "választhasson", ahogy az első pontban leírtak szerint gondolkodók hiszik azt.

Csak a szeretet számít? 

Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek...

1 Péter 1:22

Azt tudjuk, hogy Isten a Szeretet Istene (is). Ennek ellenére arról szól az Ige, hogy a képmutatás nélküli szeretet az igazi szeretet, amit engedelmesség útján kaphatunk meg. Ezek szerint van különböző "minőségű" szeretet? Persze. Sőt van hamis szeretet is! 
Akik a második pont szerint gondolkodnak, leginkább a saját akaratuknak megfelelően élik életüket, és keresik társukat. Nem veszik figyelembe Isten súlyos figyelmeztetéseit, hogy elkerüljék a hitetlen (házas)társ csapdájába történő beleesést! Azt gondolják, hogy az ő saját akaratukat kellene Istennek megáldania. Mekkora tévelygés ez! Amikor a szeretet minőségét értékeljük, nem tehetjük azt másként, mint ahogy Isten megmutatta. Azt kell szeretnünk, ami Neki is kedves! Ha nem ezt tesszük, akkor nyilvánvalóan gonosz dolgot szeretünk. Hiába tűnik az ember szemszögéből szeretetnek, ha egy keresztény ember hitetlen személlyel lép felemás igába: akármekkora is köztük a szeretet, ez akkor is engedetlenség Isten felé, és Ő az Igazság Istene is, aki nem gyönyörködik ez engedetlenségben:

Mert, mint a varázslásnak bűne, olyan az engedetlenség; és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés.

1 Sámuel 15:23

Nem keresztény is szóba jöhet?

Kell-e ezt bővebben cáfolni? Akik ebben hisznek, azoknak nyilvánvalóan... 

Keserű kenyér

Aki erre a mocsaras területre merészkedik, keserű kenyérre juthat, sok nehéz harcra számíthat, és még csak a másikat sem okolhatja ezért! Meg lett mondva: "mi köze a világosságnak a sötétséghez?" Isten szabályrendszere tökéletes, változhatatlan, és ember által is megváltoztathatatlan. Aki megpróbálja, nem járhat sikerrel! 

Gyakorlati tanácsok?

Hát igen, megmondani a "tutit" egyszerűbb, mint kézzelfogható ötletekkel szolgálni, de nem reménytelen!
És azok számára is adható némi útmutatás, akik nincsenek Istennek olyan mértékű engedelmességgel alárendelve, ami megkönnyíti számukra, Hogy a Szent Szellem által legyenek jól vezetve.

Teljesen egyértelmű számomra, hogy Isten nem hagyta magára ebben a fontos kérdésben az embert. Sokszor egy-egy konkrét eset kapcsán nehéz eldönteni, hogy egy találkozás valakivel, egy kezdődő kapcsolat, házasság vagy jegyesség Istentől van-e vagy sem?
Akik benne vannak, leginkább így érzik, de ez nem mindig elég.
Sajnos felekezetenként eltérő módon értelmezik Isten Igéjét ebben a tekintetben is. Sok helyen azt tanítják, hogy csak az adott felekezetből választhat társat valaki, és ez ugyanolyan hamisság, mint azt állítani, hogy bárkit választhatunk - olykor beleértve a nem hívőket is. 

A valóságban én magam is olykor nehezen tudom eldönteni, hogy ha egy szimpatikus, nem hívő lány kerül a közelembe, vajon mi a célja Istennek ezzel? De az Ige világos stoptábla! Mihamarabb beszélnem kell neki Isten Igéjéről, amikor még nem indulnak el a lelki-érzelmi motivációk, nem merül fel a gondolat, hogy "meg AKAROM téríteni, azért mert ő jó feleség lenne NEKEM!" Már az elején úgy kell hozzáállnom, hogy teljes elengedésben legyek, ha a történet nem úgy folytatódik, ahogy én képzelem. Sőt, a legjobb, ha ezek a gondolatok fel sem merülnek, és tényleg csak a tiszta szív marad, ami kizárólag a másik személy üdvösségét kívánja!

Mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy ne keresse ezeket a helyzeteket, de ha nem kereste és mégis megtalálta, akkor első legyen Isten akarata, és az Örömhír önzetlen, képmutatás nélküli megosztása. Ez biztos, hogy nem ellenkezik hitünkkel. Az első reakciók megmutatják, hogy menyire lesz fogadókész - de ez is lehet félrevezető, hiszen a másik is ember! Könnyen tudunk olykor azonosulni puszta test által vezérelt szimpátiából a másik ember gondolkodásával is, de ha ez nem Krisztusi alapokon áll, akkor nagyon hamar leomlik, ugyanakkor igen veszélyes vizekre visz!

Érett módon kell ezeket a helyzeteket kezelni, és eleve eldönteni, meddig megyünk el. És ez a "meddig" bizony igen rövid út! Az én személyes hitem ez: Isten nem akarja, hogy érzelmi kötelékekbe bonyolódjunk, és egy ilyen kapcsolatban ez óhatatlanul előfordul. Ezért úgy látom, hogy az ilyen fajta ismerkedés sok csalódás és sérülés forrása. Miközben pedig ezzel voltunk elfoglalva, a nekünk tervezett társ könnyen kikerülhet "látókörünkből". Ha a Bibliát nézzük, akkor teljesen egyértelmű, hogy ez a magatartás nagyon veszélyes!. És ugyan az Ige szerint a felemás iga már egy egymástól való szorosabb függés - ami már Isten tiltó rendelkezéseibe ütközik - az eddig vezető út egy gyorsan mélyülő víz! Tíz lépés után még csak térdig ér, de a következőnél már elnyel!

Kedves ifjú és nem ifjú házastárs-keresők! Ne akarjatok párkapcsolattal evangelizálni, ez nem helyes, sőt! Ez a két dolog nem működik együtt! Ne legyetek engedetlenek, mert az engedetlenség eltávolít Istentől, lassan vagy gyorsan - de biztosan!